2017. február 11., szombat

Kerstin Gier - Az álmok első könyve (#Régebbi olvasás 06)

Kerstin Gier - Az álmok első könyve

(Silber-trilógia 1.rész)



Fülszöveg: 

Ez ​vajon tényleg lehetséges?

Liv Silber álmai az utóbbi időben meglehetősen félelmetessé váltak. Az egyik végképp nem hagyja nyugodni. Ebben az álomban egy temetőben járt éjjel, és szemtanúja volt, amint négy fiú komor hangulatú, mágikus rituálét hajt végre. Ezek a fiúk azonban nagyon is valós kapcsolatban állnak Livvel, hiszen Grayson és három barátja tényleg léteznek. Liv nemrég iratkozott be abba az iskolába, ahová ők is járnak. Tulajdonképpen egészen kedvesek. De ami igazán ijesztő – még az éjszakai temetőknél is sokkal ijesztőbb –, az az, hogy a fiúk olyan dolgokat tudnak Livről, amiket nappal soha nem ejtett ki a száján – álmában viszont igen.
Hogy miképpen, az tökéletes rejtély Liv számára, de egy jó kis rejtélynek Liv még soha nem tudott ellenállni…

„Egy lányregény, amit akár 35 évesen is élvezhetünk. És akinél túl gyorsan elrepült ez a négyszáz oldal, annak üzenem: két további kötet van előkészületben.” – Karin Wehrheim, SWRI

„Vicces, izgalmas és romantikus… mi mást akarhat egy nő?!” – Anja S.



Az eredeti borító, a magyarral.



Vélemény: 



A könyvet először Carol ajánlotta figyelembe, ám be kell valljam, nem volt nagy kedvem elolvasni. Tudjátok van az a mondás, hogy sose a borítójáról ítélj meg egy könyvet. Na, ez úgy, ahogy van igaz!  Kasumival ellentétben, én pont a borító miatt vásároltam meg a könyvet. Egyszerűen mikor ránéztem, már tudtam hogy meg kell vennem, teljesen elvarázsolt. Másodjára tapasztalom meg ezt, és mind a két tapasztalatom Kerstin-hez kötődik, mivel először az Időtlen szerelem- trilógiáját sem szerettem volna elolvasni,tekintve, hogy  nem tetszett a borítója. Nekem ennél a sorozatnál is kifejezetten elnyerte a tetszésem a borító. Igen, tudom, nem szép dolog emiatt "félredobni" egy könyvet, de nekem nagyon sokszor fontos az esztétikai élmény, annak ellenére, hogy nem vagyok egy rendmániás ember ( sőt! 😂) ,valahogy mégis igaz rám. Egyszóval a Silber borítója se tetszett, de aztán megnéztem, mégiscsak, ki írta. Felcsillant a szemem, ugyanis az íróban való bizalmam megingathatatlannak látszik, tehát csak kezembe vettem ezt a fránya könyvet.
 És nem bántam meg! Egyenlőre nem tűnik olyan erősen kidolgozottnak, mint mondjuk a Rubinvörös volt, de ennek ellenére rejtélyeknek ez a könyv sincs híján! A fordulatok elmaradhatatlanok. Ahogy olvastam a könyvet egyszerűen olyan volt,mintha én is Liv Silber lennék, a fiúk titkára pedig mindenképp rá akartam jönni.

Találó montázs

Maga a történet egy igen különös témára épít, ami nem más,mint az álmok témaköre. Igen mindenki azt hinné, hogy biztos ilyen egyszerű, álmokat megfejtő könyv, de nem. Teljesen más szemszögből mutatja be az egészet, komolyan, az írónőnek óriási fantázia adatott, ha ilyen történeteket tud szőni nekünk. Sokat nem árulunk el azzal /sőt, talán semmit/ hogy a történet elején szívünkhöz nőtt Liv, tudja uralni /már amikor/ álmait, és bizonyos dolgok fényében mások álmát is megtudja lesni. Többet nem szeretnék "elárulni". Nem azért, mert akkora spoiler veszély fenyegeti az embert, hanem mert jó rájönni, megfejteni, vagy magadtól meglepődni az eseményeken. 
 Már az elején megragadott Henry, akivel ( kis spoiler) a reptéren már "összeismerkedett" Liv. Rettentően pimasz egy karakter, de imádom!
 Grayson különösen a szívemhez nőtt, nem tudnám nektek megmondani, miért. Az a kisfiús féltés Liv, Mia és tulajdon ikertestvére, Florence irányába, az hogy, folyamatosan próbál pozitív lenni, na meg az a rengetek, de rengetek humoros megszólalása számomra nagyon vonzóvá tette a karaktert. Grayson a tipikus álom testvér hölgyeim. (Mármint úgy álom, hogy mindenki ilyet képzel el magának. Ne féljetek, a könyvben nagyon is lélegző személy. Kár, hogy  a valóságban nem. 😡 ) Nála meg kell említeni a drága barátnőjét, aki viszont kiállhatatlan és az ember alig hiszi el, hogy egy ilyent tökély, aranyos srác, hogy lehet együtt egy olyan hárpiával, mint Emily.
De...azt ítélkezés jogát meghagyom nektek. :D
Jasper személye annyira nem ragadott magával, néha azonban rajta is jókat derültem. Annyi biztos, hogy nem szeretnék szerelmes lenni belé, mivel többször váltja a barátnőit, mint azt a bizonyos ruhadarabot.
Arthurt egyenesen gyűlöltem, nem tudtam elviselni azt a rettentően nagy egoizmust, ami szinte mindig körüllengte. Brr.
A kedvenc karaktereim mégis a "mellékszereplők" közül kerültek ki, na de onnan aztán rengeteg: Lottie, Liv anyukája és Grayson apukája, a kutyusuk, a család macskája, Henry húga,Amy és még sorolhatnám. Miattuk lett nagyon élethű a történet és számunkra sokkal kézzelfoghatóbb ez a könyv, hiszen családi problémái minden kamasznak akadnak és bizony minden olyan dologgal meggyűlt már nem egy korunkbelinek a baja, mint amiken Liv átmegy, megél. Persze nem az álmos részére gondolok, az szerencsére (?) még nem történt meg velem, de szerintem senkivel se. ( Ha esetleg mégis, attól elnézést kérek, meg egy alapos élménybeszámolót!😍) Amyt minden bizonnyal sokan kedvelni fogjátok. 

Egyszóval ajánlani tudom csak ezt a könyvet mindenkinek, aki szeretne egy jót szórakozni és szereti, ha magával ragadja a történet. Ajánlom minden Kerstin Gier rajongónak, ugyanis garantáltan nem fognak benne csalódni! ( Találgatásokra és rejtélyekre fel kedves molyok!) Meg kell jegyeznünk, hogy a fordítás is remek! 


Ha valaki tudja, hol lehet ezt a három csodát beszerezni, kérjük írjon. Akárhol.


Idézetek:


– Kérlek, mondd, hogy nem tudsz gitározni! – csúszott ki a számon.
Henry felvonta a szemöldökét.
– Mert…?
– Mert… – Mert, a pokolba is, ez már túl sok a jóból! Én megelégedtem volna azzal is, hogy szép szeme van, és viktoriánus verseket tud idézni fejből, és hogy mindig melegséget érzek a gyomrom tájékán, valahányszor elmosolyodik… De talán rettenetesen rosszul játszik, gondoltam, akkor legalább lenne valami, amit bénának találnék benne.




– Ne aggódj! Amikor annyi idős voltam, mint Liv, nekem sokkal rémesebb karikák voltak a szemem alatt.
– Igen, mert narkóztál, anya.
– Szamárság! Csak a főiskolán narkóztam



A „Jane Eyre” nem Oscar Wilde regénye. Viszont „A canterville-i kísértet” igen–mormoltam.–Az is nagyon romantikus .



Londonban vagyunk. Tudod, milyen magas a bűncselekmények aránya ebben a városban?
    – Igen, világos, különösen ez a lepukkant környék számít veszedelmes helynek. – A nosztalgikus kandeláberek fényében békésen szunnyadó utcára mutattam, amely úgy festett, mintha egy idilli, urbánus lakónegyedet reklámozó prospektusból vágták volna ki. – Mindennaposak az utcai lövöldözések, szexuális bűnözők leselkednek az előkertekben, és ott, a sarkon túl épp Hasfelmetsző Jack közeleg… ó, a francba!



–Hogy micsoda? Valami tiltott és veszélyes dolgot csináltok, amit én nem értek, és amire nyomatékosan figyelmeztettetek, hogy ne tegyem? Világos, emberek: benne vagyok !


Tea ajánlatunk:

Pirított mandula: Almadarabok, mandulaszeletek, valamint fahéjjal ízesített, alacsony savtartalmú gyümölcstea


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése