Beretva és tőr (Ambrózy báró esetei 2,5)
Fülszöveg:
1900 verőfényes őszén Budapest székesfővárosa a mesés
Perzsia uralkodóját látja vendégül. Muzaffer ed-din Qajar egész udvartartásával
utazgat Európában, két marokkal szórva a pénzt és a kitüntetéseket. A magyar
fővárosban négy kellemes napot szándékozik tölteni, amiről a sajtó részletesen
be is számol, ám még a szemfüles firkászok sem találnak magyarázatot néhány
érthetetlen történésre.
Vajon a perzsa uralkodó Budapestre érkezvén miért azt tartja
a legsürgetőbbnek, hogy fehérneműt vásároljon? Mi oka lemondani első napján
szinte minden programját, és elzárkózni attól, hogy az ország legfőbb
méltóságaival találkozzék? Rudnay Béla rendőrfőkapitány vajon miért zárja le
légmentesen a Hungária nagyszállót, ahol a sah és kísérete lakik, és mi lehet a
magyarázata annak, hogy a személyzet kísértetjárásról pusmog?
Mikor Vámbéry Ármin, a híres Kelet-kutató és Ambrózy Richárd
báró is a szállodába siet, már mindenki sejtheti, hogy a háttérben sötét erők
munkálkodnak – pedig Hangay Mili kisasszony még csak eztán érkezik!
Egy újabb, megtörtént eseményeken alapuló Ambrózy-ügy, ami A
Rudnay-gyilkosságokban épp csak említésre került, ám most végre elmeséltetik!
„Aztabetyárkiskésitneki! Böszörményi Gyula író urat
bezáratni kéretik, és addig ki nem ereszteni, amíg az utolsó kötet kéziratát
elő nem teremti!” – Rozsonits Judit, goodreads
Vélemény:
Mit gondoltatok a szereplőkről?
Kasumi: A két főszereplőnkről sokat nem tudok nektek elmondani, hiszen Mili kisasszony ugyanolyan kotnyeles, mint eddig, Richárd pedig nehezebben viseli ezt, mint eddig bármikor. (Még akkor is, ha hasznosabban el sem sülhetett volna Mili mindenlében kanálsága! Le merem fogadni, hogy az a csinos kis karton ruha váltotta ki a báró szokottnál morcosabb hangulatát.) Ármin bácsi feszülten toppant be a történetbe mégis nagyon megszerettem a végére, holott nem sokat tartózkodott a porondon. A sah kifejezetten az egyik kedvenc karakteremmé vált a kötet végére, nem különben a Húsvágó bárd. ( Az utolsó jelenet megéri a pénzét!)
Carol: Ugyanolyan csodálatosak, mint a többi kötetben. Mili újra megcsillantotta leleményességét, igazán oda tudta magát tenni ( ezt ugyan a Rudnay-gyilkosságokban sem vonta senki kétségbe, itt azonban tényleg sikerül bizonyítania .) Richárd ugyanolyan, mint egyébként, hozza a formáját. A mellékszereplőkről itt kevesebbet tudhatunk meg. Ennek ellenére mind, egytől- egyig nagyszerű karakterek. Igaz, a lábjegyzetek idő hiányában elmaradtak, mégis megtudunk róluk mindent amit kell, hiszen jól bele lett építve a szövegbe. (Némelyikük egyébként igen viccesre sikeredett.)
Mit gondoltatok a történetről? Mennyire passzol az előző kötetekhez?
Kasumi: Mivel egy spin-off kötetről beszélünk így természetesen tökéletesen illeszkedik a Rudnay-gyilkosságokhoz. Az előző két kötet színvonalát hozza. Maga a történet nagyon okosan kifundált. Ugyan a terjedelme nem nagy ( hiszen kisregényről beszélünk) mégse maradnak sehol kérdőjelek a bűntény kapcsán. Az egyetlen, amit hiányoltam a kötetből azok a lábjegyzetek voltak. ( Idő hiányában az Író úrnak nem volt lehetősége összegyűjteni őket, de a Facebook oldalon elérhető mindenki számára az erről szóló bejegyzés, valamint,a könyvből hiányzó lábjegyzeteket hivatott pótolni ,érdekes cikkek. )
Carol: Természetesen teljesen illeszkedik az előző kötetekhez. Remek Ambrózy kis kötet lett belőle, csak sajnos rövid ( ez a történet szempontjából nem hátrány csak a mennyiséggel elégedetlen olvasóknak :P).
Nagyon jól megszerkesztett, az eset is tökéletesen, lépésről- lépésre van felgöngyölítve, és néhány Richárd-Mili pillanatot is kapunk.
Mit gondoltok a bűntényről?
Kasumi: A Beretva és tőr bűntényei ( mert bizony több is akad!) bohókásak és elrettentőek egyszerre. Minden krimirajongónak bátran ajánljuk! Richárd és Mili tökéletes összhangban göngyölítik fel a szálakat és bűvészeket megszégyenítő módon tálalják fel a gombolyagnak látszó igazságot. Érdemes figyelni az apró részletekre!
Carol: Elég vicces így belegondolva, viszont kifejezetten érdekes. Jókat nevettünk rajta, főleg hogy ketten olvastuk. Szerintem tökéletes ilyen kis összeülésekhez.
Végszó
Úgy gondoljuk, ez a kötet önállóan is megállja a helyét,tehát bátran ajánljuk olyanoknak is, akik még nem olvasták az előző köteteket. Ahogy Carol említette felolvasó délutánokra is bátran vihető ( természetesen csak egy jó tea kíséretében!). A borító gyönyörű, tökéletesen illik a sorozat többi kötetéhez. (Bár mi inkább másik..khmm..könyvnek szántuk volna ☺)
Idézetek:
"Amint láthatják, bőven szárad rajta vér, különösen a csador jobb oldalán, ami a detektív felvágott torkából fröccsent rá"
"– Úgy sejtem, Mili, hogy a dolog meglehetősen unalmas lesz – mondta. – Magára pedig ráfér a pihenés, hisz még oly fiatal, és ráadásul nő."
"– A perzsa kultúrában a tüzes máj heves vérmérsékletet, a nedves agyvelő pedig szeszélyességet jelent – magyarázta Vámbéry Ármin."
"-Az őrület csupán egyfajta torz látásmód, amit meg lehet fejteni – közölte Ambrózy báró mély meggyőződéssel, majd rám nézett és hozzátette: – Magának, Mili, ebben már gyakorlata van"
"– Hé, Báró úr, hová tette a jó modorát?"
"– Hölgy?! – hördült fel az én önmagából kifordult báróm. –
Én semmiféle hölgyet nem látok itt. Aki előttem áll, az nem más… Nem egyéb…
– Ki ne mondja!"
"– Ne raboljuk egymás idejét diplomáciai kényeskedéssel, uraim! Lássuk inkább a tényeket!"
"– Minek ez a teátrumba illő hajcihő? – kérdeztem Richárdot.
– Ezt úgy hívják, kedves Mili, hogy lélektani hadviselés"
Tea ajánlatunk pedig:
„Szezám tárulj”: Datolya, mazsola, mandula, jégen szárított füge, vanília
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése